Gyakori kérdések:     1. Mennyi az egy eszköz esetében igényelhető támogatás?     2. Mennyi önrészt kell vállalni a pályázatban, és mi számolható el önrészként?     3. Milyen készüléket és hol vásároljak?     4. Pályázhatnak-e a JESZ I. programban résztvevő intézmények?     5. Hol lehet a képzést elvégezni és mi ennek a feltétele?     Vissza a pályázati kiíráshoz

1. Kérdés: Mennyi az egy eszköz esetében igényelhető támogatás?

Válasz: Az egy készülék telepítéséhez igényelhető támogatás nincs konkrét forintösszegben maximálva a pályázati kiírásban.
A bíráló bizottság ugyanakkor a pályázatok elbírálásánál az alábbiakat figyelembe fogja venni:

• A pályázati kiírás alapján 50.000.000 Ft. támogatás osztható ki, és a pályázat kiírója legalább 100 készülék kihelyezését szeretné támogatni;
• Egy pályázó - a sajáterős készülékek mellett - maximálisan három készülék kihelyezéséhez kérhet támogatást, melyének maximált összege 1.500.000 Ft.,

A fentiek értelmében azok a pályázatok számíthatnak jó eséllyel sikeres elbírálásra, amelyek támogatott készülékenként 500.000 Ft körüli támogatást igényelnek.

2. Kérdés: Mennyi önrészt kell vállalni a pályázatban, és mi számolható el önrészként?

Válasz: A pályázat csupán az önrész kötelezettségét írja elő, annak kötelező minimális arányát nem rögzíti. Pályázni a készülék telepítésére, a kezeléséhez minimálisan szükséges személyzet kiképzésére és a készülék kétéves "fenntartására" lehet. Minden, ezzel kapcsolatba hozható, számlával igazolt költség elszámolható önrészként. Egyes költségelemek elszámolása megbontható: ha egy pályázó például 500.000 Ft. támogatást igényel, és 450.000 Ft.-ért vásárol készüléket valamint 100.000 forintot költ képzésre, akkor a beadott 450.000 Ft-os és 100.000 Ft-os számla lefedi a pályázott 500.000 Ft támogatást, és a "maradék" 50.000 Ft. az oktatási számlából igazolja az önrész-kötelezettség teljesülését.

3. Kérdés: Milyen készüléket és hol vásároljak?

Válasz: A versenysemlegesség érvényesíthetősége miatt ezekre a kérdésekre nem válaszolhatunk konkrét készüléktípusok és üzletek felsorolásával.
A beszerzésnél érdemes figyelembe venni, hogy a pályázati követelményeknek az úgynevezett AED (Automated External Defibrillator) kategóriájú defibrillátorok felelnek meg.
Indokok: robosztusság és jó kezelhetőség, azaz a laikus kezelő számára utasítások magyar nyelven, hangutasítás és írásos formában megjelenítés LCD kijelzőn, minimum 200 ütés leadására alkalmas telepek, valamint több mint 3 év élettartam. A PAD (Personal, azaz személyes használatú) defibrillátorok ilyen célra nem alkalmasak.

Az AED kategóriájú defibrillátorok már 400.000 Ft körüli ártól elérhetők.
Bár a defibrillátor nem kifejezetten bolti árucikk, ennek ellenére az interneten is fellelhetők forgalmazók. Kiemelten fontos azonban egy ilyen életmentő berendezésnél a működtetéshez tartozó erős szerviz és felhasználó támogatási háttér a pályázati kiírásban is megkövetelt upgrade és karbantartási lehetőség miatt.

4. Kérdés: Pályázhatnak-e a JESZ I. programban résztvevő intézmények?

Válasz: Azon intézmények, számára sem jelent kizárólagosságot a JESZ II. pályázaton való részvétel, akik részt vettek a JESZ I. pályázaton. A kritérium csupán annyi, hogy a JESZ I. pályázat során létesített életmentő pont helyszíne nem egyezhet meg az újonnan létesített életmentő pont helyszínével, amely a fizikai elérhetősége miatt indokolt, valamint fontos az is, hogy a pályázat által további laikus életmentők legyenek kiképezve. (eszközönként 10 fő)

5. Kérdés: Hol lehet a képzést elvégezni és mi ennek a feltétele?

Válasz: A félautomata defibrillátorra vonatkozó képzést bármely, az erre feljogosított képzőhely végezheti, amely a modulok sikeres elvégzése után igazolást állít ki.
Magyarországon a két legnagyobb jogosított képzőhely az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) és a Vöröskereszt. Az ESKI jelenleg azon dolgozik, hogy az említett szervezetektől kedvező konstrukciót kapjon a JESZ pályázatra vonatkozóan.